Természetesen egészséges várandósság esetén és csak akkor, ha úgy érzed, hogy neked passzol:
1. “Viselkedés”
Szülés alatt nem kell “viselkedni”. Sőt ha erre törekszel, hátraltathatja a folyamatot. Érdemes kikapcsolni, átengedni magunkat a módosult tudatallápotnak. Agyunk egy részének, az új agykéregnek az aktivitása csökken. Lehet nyugodtan káromkodni, kiabálni bármennyit, ami kikívánkozik, illetve mozogni és bármilyen testhelyzetet felvenni. Ezek segítik a szülés menetét. A kitolás alatt pedig székelesi inger is jöhet, sőt széklet is. Ez teljesen természetes, a folyamat része, ezt tudatosíthatjuk.
2. Összehúzódások mérése az édesanya által
A vajúdó nő számára hasznos lehet, ha befelé tud figyelni. Persze a szülés első szakaszát hívják szociális szakasznak is, azaz itt még képes beszélgetni, tenni-venni és inkább csak a kontrakciók alatt figyel befelé. Főként az ezt követő aktív szakaszban nem ajánlott az összehúzódások mérése a szülő nő által (más mérheti, ha úgy érzik jónak). Egyúttal lehet, hogy valakinek kifejezetten az segít az első szakaszokban, ha valaki méri számára, és tájékoztatja.
3. Légzőgyakorlatok
Megtanulhatod, és készülhetsz is úgy, hogy alkalmazni fogod, de azt gondolom, nem feltétlenül lesz rá szükség. A tested automatikusan mindig úgy fogja venni a levegőt, ahogy abban a pillanatban a legelőnyösebb. Ugyanúgy, ahogy az 1. pontnál is, úgy itt is hasznos lehet, ha az új agykérget nem terheljük “feladatokkal”, olyan dolgokkal, amire oda kell figyelni. Éppen elég átengedni magunkat a szülés csodájának, ennél nincs szükség sem többre, sem kevesebbre. Ez az ösztönösség meghozza a gyümölcsét.
4. Evés-ivás korlátozása
Amennyiben természetes szülés a terv, bátran egyél és igyál, amennyi jól esik.
A módosult tudatallápot során hasznos, ha a partnered, szülésznő vagy dúla rendszeresen kínálgat, akár minden összehúzódások közti szünetben, mert valószínűleg nem erre fogsz figyelni. Nandu Vajúdástámogatás mindenkinek c. könyvében szépen levezeti, hogy honnan ered az, hogy nem szabad enni-inni. Miközben a testünknek természetesen szüksége lehet ételre és folyadékra mind a vajúdás, mind kitolás során. Ha kapsz ilyen kérést, nagyon ajánlott figyelmen kívül hagyni, asszertíven, kedvesen, határozottan kommunikálva. Pszichológiai szempontból egyfajta alárendelt vagy gyermekszerepbe helyezhet, ha helyt adunk ilyen kéréseknek, pedig egyenrangú partneri kapcsolatra lenne szükség, hogy a megfelelő testi és lelki folyamatok pontosan úgy működjenek, ahogy az evolúció során kialakult. Ugyanakkor a jó együttműködés, kommunikáció (sokszor a kísérő által) mindig szem előtt tartandó, ez segít a családnak és az egészségügyi személyzetnek is, hiszen egy hajóban eveznek.
5. Nyomás kérésre
“Pihenj és légy hálás szakasz”: gyakran, de nem minden szülés során leáll a folyamat a teljes tágulásnál valamennyi időre. Ez természetes, ugyanakkor sok helyen megkérik ilyenkor a szülő nőt, hogy nyomjon, pedig ilyenkor akár alhatna is pár percet, ha éppen a teste ezt jelzi.
A tényleges kitolási szakasz során előfordulhat, hogy magzatkilökő reflex kapcsol be, és akaratlagos nyomás nélkül megszületik a kisbaba.
Ha pedig tolófájások jönnek, ezalatt nem tudsz nem nyomni. Közöttük pedig felesleges és energiapazarlás.
Érdemes hallgatni a testünk bölcsességére, megérzéseinkre. Az esetek túlnyomó többségében ahogyan kifejlődött benne egy tökéletes kisbaba, ugyanúgy a szülés során is pontosan tudja a dolgát. Ahogy jelzi azt is, ha bármi nem stimmel. Örömteli, hogy közben bármikor számíthatunk egészségügyi segítségre, amikor szükséges.
Nyilván sokunknak a testünkbe vetett bizalomnak a felépítésén dolgozni kell, hiszen egész életünkben mást hallottuk otthon és másoktól, mást láttunk a médiában. Fontos azonban tudni, hogy önismereti munkával az érzelmi elakadásokat idővel szépen át lehet dolgozni, aki szeretné, és készen áll rá.
Haskó Rita pszichológus 